"Nincs halál és nincsenek halottaink. Mindenki él, csak nem itt, hanem ott. Tovább ment. Átköltözött. Akit szeretsz, az VAN. Szándékosan nem azt mondom, hogy akit "szerettél"- mert a szeretet nem múlik el soha. Gondolj rá, idézd meg magadban a lényét-s ő is azt teszi majd, mert ha valóban szeretitek egymást, összeköt benneteket az Aranyfonál."                                        Müller Péter .

Társ nélkül

Mikor az ember magára marad,
könnyezve telik el minden pillanat,
mert szeme előtt állandóan feldereng a múltja,
hol még ketten álltak, egymás kezét fogva.

Mikor magányosság marcangolja szívünk,
úgy érezzük, boldogok mi már nem lehetünk,
hisz aki mellettünk állt jóban, rosszban, bajban,
falevélként szunnyad a lágy őszi avarban.

Társ nélkül, egyedül, mind semmik vagyunk.
Elveszettként rójuk megszokott utunk,
mert mind, akik vezettek, s akik vigyáztak reánk,
odafentről nézik már a csillaghullását.

Ki árván maradt idelenn az sem tehet mást,
mint hagyja, hogy enyhítse szíve fájdalmát
az a borzas szellő által csókolt néhány szál virág,
ami magába foglal egy csöndes, halk imát.

Kun Magdolna

Árvábbnál is árvább

Becsüld meg az öregséget, s azt hogy párban élhetsz,
mert sokan vannak, akik ezt már sosem érhették meg.
Hisz aki párja nélkül bolyong még az árvábbnál is árvább,
mert mindent elveszített miért egykor élni próbált.

 Adj hálát hát minden napnak, órának és percnek,
amit még szeretett pároddal boldogan eltölthetsz,
mert egyszer mindenkinek eljön az a szívszorító nap,
mikor az emlékeken kívül már semmi sem marad.

Most már úgy éld eztán pároddal a mindennapokat,
hogy azokból a szeretetet soha ki ne hagyd,
hiszen egyedül a szeretet az mit soha le nem győzhet
 sem az idő, sem az élet, melynek halál vet majd véget.

 Kun Magdolna