2010. december 25., szombat



Maretics Erika
karácsony

Szép karácsony itt van végre,
Minden mi rossz tedd most félre,
Nevetésed messze csengjen,
Arcodra a tél rózsát fessen.

Boldogság, szeretet költözzön be hozzád,
Egészség és békesség találjon Rád.
Minden mire vágytál Barátom,
Váljon valóra, őszintén kívánom.




Karsai Tibor: AZ ÜNNEP

Kicsi, s nagy várja a csodát
Vajon mit hoz az ünnep.
Nap-napok, melyek közel hoznak
Bennünket.

Lassan, de biztosan mindig
Jő a karácsony egy fogalom,
Melyet a szeretet varázsol.

Kigyúlnak a föld oly sok
Országában a fények,
Díszítjük, építjük fáját létünk
Gyökerének.

Ünnep, csak egy ünnep néhány
Napja az évnek, de mit
Magában hord, a legszebb
Ígéret.

Adni ajándékot, mi szívből
A szívig ér, s kapni gyümölcsét,
Mely oly édes, mint a méz.

Csak néhány nap az évből,
S mégis oly fontos számunkra.
Egy pillanat, néhány boldogsággal
Teli óra, mi szívünk gyóntatója.

Ünnep ez mely minden ember
Mozgató rugója, szeress hát,
Adj, s ne várj csak a néhány
Napban kimerülő karácsonyra.



Füle Lajos
Kinek Csillaga van

Kinek Csillaga van,
legyen maga a béke,
hogy minden dolga itt
békében menjen végbe!

Kinek Csillaga van,
legyen felette bátor:
szeressen vakmerőn,
de érte mit se várjon!

Kinek Csillaga van,
öltözzék friss reménybe,
hogy ISTEN LELKE is
cselekszik benne, érte!

Kinek Csillaga van,
ámuljon, mert az IGE
testté lett, s boldogan
daloljon Róla szíve!



NÉGY GYERTYA

Négy gyertya égett az adventi koszorún.
Olyan csend volt, hogy hallani lehetett amit a gyertyák beszéltek.
Az első gyertya megpislant és elkezdte:
a nevem BÉKE
AZ ÉN LÁNGOM VILÁGÍT, DE AZ EMBEREK NEM TARTJÁK BE A BÉKÉT
A lángja pislákolni kezdett, míg végül kialudt...
A második gyertya is rákezdte:
a nevem HIT
AZ EMBEREK NEM AKARNAK TUDOMÁST SZEREZNI SEMMIRŐL, ÚGYHOGY HIÁBA VILÁGÍTOK ÉN IS
Huzat támadt és a gyertya lángja kialudt...
A harmadik gyerta szomorúan és csendesen rákezdte:
az én nevem SZERETET
MÁR NINCS ÉRTELME, HOGY VILÁGíTSAK, AZ EMBEREK FÉLRETOLTAK ÉS ELFELEJTETTEK
És a léngja sisteregve kialudt...
EGY KISFIÚ LÉPETT A SZOBÁBA
RÁNÉZETT A GYERTYÁKRA ÉS ÍGY KIÁLTOTT:
,,NEKTEK ÉGNI KELL!
És majdnem sírva fakadt...
ÉS EBBEN A PILLANATBAN MEGSZÓLALT A NEGYEDIK GYERTYA IS:
NE FÉLJ! AMEDDIG ÉN ÉGEK, ADDIG MINDIG VAN REMÉNY
,,A NEVEM REMÉNY!"
ÉS A KISFIÚ MEGGYÚJTOTTA RÓLA A HÁROM KIALUDT GYERTYÁT.
A Remény lángjának soha nem szabad kialudnia...
...és így a négy lángot:
Békét, Hitét, Reményét és Szeretetét, őrizni kell mindörökre.




Lia Lombardy: KARÁCSONYI KÍVÁNSÁG


Mit kívánhatnék Karácsonyra én?
Boldogságot. Békét. Szerencsét.
Mire vágyok, elmondhatom talán.
Kívánságom végre
meghallgatásra talál.
Talán most titkos kívánságom feltárhatnám.
Boldog Karácsony,
Ezüst fényű, ezüst csillogású
Hol az a Férfi, Hol talál vajon rám?
Oly rossz a magány.
Szeretet nélkül üres a Világ!
Boldog Karácsony,
Ezüst fényű, ezüst csillogású.
Hol az a férfi? Hol vár vajon rám?
Kivel az Élet útján
együtt mehetnék tovább.
Kinek szeméből a fény visszaragyogna rám.
Kivel megoszthatnám mindenem
Kinek mosolya beragyogná életem.
Nevetése bearanyozná a szívem.
A férfi, a Szerelem
Az lenne a karácsonyi ajándék nekem.
Boldog karácsony,
Ezüst fényű, ezüst csillogású
Hozd el végre Őt nekem!
Szívem melegségre vágyik.
Hiányzik a kedves szó.
A gondoskodás.
Az összetartozás.
Szívünk dobbanása egy ritmusra
Ugyanazt a zenét akarva.
Vágyom a Férfit, a Szerelmet!
Szerelem nélkül
semmit sem ér az Életem.
Karácsonyi kívánságom oly szerény
Szeretetet kérek
a szeretet ünnepén.




Karácsonykor

Karácsonykor
fényesek a felhők,
csillagokból
horgol a tél kendőt.
Ráteríti
hegyek tetejére,
fenyőágnak
jégrojtos a vége.
Karácsonykor
mindenki varázsol,
meglepetés
bújik ki a zsákból.
Szekrényeknek
titkos rejtekéből,
édesapám
legmélyebb zsebéből.
Karácsonyra
kalácsot is sütnek,
nincsen ennél
izgalmasabb ünnep!
Ajándékot én is
készítettem,
amíg készült
majdnem tündér lettem!

Fésűs Éva

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése