Két bejegyzés érkezett:

Lengyel Jolán /Joli/ írta...

Szia drága Marcsikám!
Nem tudok a vendégkönyvedbe beírni, most elérhetetlen, ezért itt kívánok Neked és Szeretteidnek nagyon szép hétvégét!

Puszim: Joli

Ré írta...

Szia Marcsika:)
Nagyon jó az oldalad tetszik:)))

NÉPEK MESÉI

ROMÁN, SZLOVÁK, SZLOVÉN, UKRÁN NÉPMESÉK          OLVASHATÓ    ITT

Szerelem tüze Szerelem tüze ég a szívemben, Szerelem mámor él lelkemben, Szerelemmel szeretve örökké, El nem hagylak soha többé. Feltekintek éjszaka az égre, Lám, reánk köszönt csillagunk fénye. Jó éjszakát kívánva minékünk, Boldogságot adva, míg élünk. Áldott a szerelmünk tisztaságban, Holdfényben fürödve, biztonságban, Nap melege forróbbá hevíti, Örök együttlétre melegíti. Én szeretlek szerelmem örökké, Hiányod szenvedtet mindörökké, Égő szívem meghasad utánad, Befogadta tiédet, hiányzol. Te csak aludj kedvesem csendesen, Én már veled alszom szerelmesen, Álom arcod simogatom lágyan, Gyengéd tested ölelgeti vágyam.

Biczó Anna (2010. szeptember 22.)

Az éj terítsen sátrat
reszkető álmod fölé
s fonjon meleg takarót
nyugtalan tested köré.

Szelíd csillagok
vigyázzanak rád,
suttogják helyettem
"Szebb és jobb éjszakát!"

Légy boldog

Csalódni kell, hogy boldogok lehessünk

Feledni kell, hogy újra szeressünk!

Kell tudni kacagni, szeretni és sírni

Valakit megunni és újból visszahívni!

Csalódni kell százszor, csalódni kell ezerszer,

hogy boldogok lehessünk

egyetlen egyszer.

"Akárhova visz is utam, te mindig velem vagy. Szívem otthont egyedül csak neked ad. Mit ér ezer szó, mely nem tőled hallható. Mit ér a sok csillag, ha nem veled látható. Mit érnek az órák, mit érnek a percek, ha mindezek nélküled telnek."

Szívem minden szeretetével kívánom...

Egy tündérmese ért életemben véget,
Álmok úsztak el, szívem tűzben égett,
Egy szerető lány könnyeivel szenved,
Hiába mentél el itt hagytad emléked,
A napok nagy részét magány tölti ki,
S mégis utolsó erőmmel igyekszem remélni,
Minden egyes nap egy csodára várva,
Hinni, hogy egyszer még ölellek karomba,
Érzem még csókod, hallom suttogásod,
Mindennap kérem az égieket s várok,
Szívem minden szeretetével kivánom,
Hogy még velem légy, mert más nem kell a világon!!!!!!!

Szerző: Beya

ALEXANDRE DUMAS

A FEKETE TULIPÁN                     Letölthető: ITT


A fekete tulipán izgalmas történetét. A regény cselekménye Hollandiában, Orániai Vilmos korába vezeti el olvasóit. Valóságos történelmi keretben beszéli el fantázia szülte hőseinek megindító szerelmét. A tulipánimádó Cornelius van Baerle hiába próbál a békés tudományok világába menekülni – utoléri a politikai ármány és az emberi irigység. S hogy sikerül-e elhárítani a fenyegető tragédiát? Annyit mindenesetre elárulunk, hogy az olvasó bízhat Dumas igazságszeretetében, optimizmusában.
 Eredeti mű: Alexandre Dumas: La tulipe noire    Eredeti megjelenés éve: 1850

„Nincs szükségem álmokra, amikor mellettem vagy.”

Michael Jackson

Gedeon Ferke: ŐSZI VERS

Hull a levél,
Szelíd napfény mosolyog,
Itt van az ősz:
Tudjátok-e, mit hozott?

Sárga körtét, piros almát,
Friss diót,
Csak úgy hinti, csak úgy szórja a sok jót.

Mit hozott még?
Hát a kedves szüretet,
Szülőt, szilvát, meg
Sok hulló levelet.

Szelíd, szép ősz
Jó hogy jöttél,
Szeretünk. Megköszönjük
Amit hoztál, minekünk.

Kopasz fákon,
Ha elmúlik majd a tél -
Újra kihajt,
Újra zöldül a levél.

Sebes Ila :

AZ ŐSZ LASSAN ÉRKEZIK...

Lassacskán, lustán érkezik
Lágy őszi szellő, fújdogál
Melegnek érzed fuvallatát
Már hűvösebbek az éjszakák

Zöldek még a fák, a bokrok
Pompázatos látványt nyújtva
Megvan még, a zöld korona
Még nem bóklásznak az avarba

De mindjárt itt lesz a szép ősz
Színesre vált át a zöld tájkép
Ezerszínűek lesznek a lombok
Földre hullanak a falevelek

Elmúlik a meleg nyár, vége
Jön a szép, színes ősz, végre
Ilyenkor sétálnék az erdőbe
Kis ösvényeken, kettesbe

Bokáig lépkednék az avarba
Amikor már mindent betakar
Érezném az illatokat, a levegőbe
Beszívnám az ősz, friss illatát.

MÁRIA NAPRA

Ez a gyönyőrű nap,
mit rólad neveztek el.
Ma még a nap is Te érted kelt fel.
Virágok.rózsák övezzék utadat,
Boldogcságban Ünnepeld a
NÉVNAPODAT!!!

Ezen a napon
talán még a csillagok is
ünnepelni mennek
ezüst-fehér Hold fényébe
szépen felöltöznek

tündér lányok víztükrére
hullámfodrot varrnak
szél úrfiak falevéllel
táncolni akarnak

milyen csodaszép ez a nap
ugye Te is érzed
mosolygós az egész világ
köszöntenek Téged

ma éjjel majd Rád találnak
csodatévő álmok
én addig is szeretettel:
Boldog névnapot kívánok!

Ma jeles nap köszöntött reánk,
Te nevedet örömmel zengi szánk.
Veled ünnepel az egész családod,
Mosolyogva fogad ma minden barátod.
Mivel már régóta vagyunk barátok
Én neked e pár sorral:
Boldog Névnapot kívánok!

Váljanak valóra legszebb álmaid,
Hozza az élet mosoly-órák százait,
Könnyed csak a boldogságtól legyen,
Könnyű harmatként lépj völgyön és hegyen,
Ahol Rád szívekből a Nap ragyog,
Kívánok neked boldog névnapot!

Egy nap, majdnem olyan mint a többi,
De az emlék már a holnap poharát tölti,
És a holnap most még csak álomvilág,
Ám a perc itt van, mosollyal nyit rád,
Hogy legyen erőd, legyen hited,
Amíg utadon terhedet viszed,
És tudj nevetni, játszani örömmel,
Hogy a holnap szeretni jöjjön el,
Napsugárral, esővel, szivárvánnyal,
A szívben tűzel, a kertben száz virággal,
S hogy legyen aki szeret, S ott van Veled,
Boldog névnapot kívánok Neked!

Azért, mert ha erős vagy felemelhetsz embereket,
ezáltal Te magad még jobban megerősödsz

Tőled olyan messze vagyok,
Virágot így nem adhatok.
Ezért csak így levélben,
Száll Hozzád az üzenetem!
Névnapodra azt kívánom,
Legyen e nap boldog álom,
Bú és bánat elkerüljön,
Ne legyen más, csak sok öröm.

Varázserőm hogyha lenne,
Minden rosszat eltüntetne,
Adna jó egészséget,
Gondtalan, víg életet.
Varázserőm sajnos nincsen,
Csak ez a kis vers telt tőlem.
Tudom, hogy egy kicsit suta,
De szeretettel írta, Jutka

MÁRIA leírása: ITT

SZÜLETÉSNAP

Kívánok neked mosolyokat,
Amikor bánatos vagy,
Szivárványt, hogy a felhőkben járhass,
Nevetést, ami ajkadat simogatja
Gyengéd ölelést, amikor a lelked elhagyatott,
Barátokat, akik felvidítanak,
Szépséget szemeid sokat lássanak,
Önbizalmat, ha kétségek gyötörnek,
Hitet, melyben teljes az élet,
Bátorságot, hogy megismerd magad,
Türelmet, hogy a világot elfogadd...
És szeretetet, hogy megoszthasd.
Legyen nagyon-nagyon szép a napod!

Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve,
céltalanul, s egyszer csak kilépsz az
Angyalok Tisztására. Nem is tudod,
hogy ez az, mivel az angyalokat nem
nem látja a szemed. Csak annyit látsz,
csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép.
És megállsz. És abban a pillanatban
megnyílik a szíved, és az angyalok
észrevétlenül melléd lépnek, egyenként,
lábujjhegyen és belerakják kincseiket a
szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket
ember számára megteremtett az Isten.
A jóságot, a szeretetet és a békességet

Komáromi János:

...mert létezel.


Más lett a nappal
és más lett az éj.
Más hangok hívnak
és más dal kísér.

Más vágyak gyúlnak
és más vagyok már.
Más utakon járok,
hiszen megváltottál.

Már remélek újra,
a hitem visszatér.
Már áramlik ereimben
újra az alvadt vér.

Már ébren álmodom
igaz álmokat.
Már merem látni
a csillagokat.

...mert a ködből hírtelen
a napfénybe értem.
...mert volt aki megállt
és lehajolt értem.

...mert újra szerető
szemekbe nézhetek.
...mert érinteni vélem
bársonyos kezed.

...mert...mert...
...és miért még?...
...kérdezel...

...mert létezel!

Balogh József: Mit kívánok

Kívánok én hitet, kedvet,
szép szerelmet, hű türelmet,
utakhoz fényt, csodát, álmot,
Békességes boldogságot,
Magyar szót és égre kéket,
Emberarcú emberséget,
Verseket, célt, igazságot,
Daltól derűs jobb világot,
Bokrok mellé társnak fákat,
Napfényt, amely el nem fárad,
Tekintetet szembe nézve,
éjt meg nappalt soha félve,
Kézfogásos tiszta csöndet,
és mosolyból minél többet!

Vomberg Emma: Szeretlek Szeretem nézni két szemed, szeretem érezni kezed, szeretném tudni, hogy szeretsz, de te nem felelsz. Szeretem arcod vonalát, szeretem csókod varázsát, szeretném tudni, meddig tart, míg velem maradsz. Szeretem édes mosolyod, szeretem minden grimaszod, szeretném tudni, mi tart itt, hiszen szíved nincs. Szeretlek, de te nem szeretsz, nem tudod mi a szerelem. Még senkiért sem szenvedtél, mert nem is szerettél.

 S HA ABLAKOMRA ...

S ha ablakomra gally legyint
s a nyárfa összerezzen,
Úgy érzem nálam vagy megint
S eljössz az esti neszben.

S ha csillag gyúl a kék tavon
s áttűz mély homályig,
Úgy érzem enyhüll bánatom
s a gond derűvé válik.

S ha holdfény tűnt felhők felett
Reám süt tündökölve,
Úgy érzem emlékem vezet
Tehozzád mindörökre.
Álmodjál szépeket.

lok szárnyain lépd át a kék eget,
ott megfogják majd két kezed, és
kísérnek ameddig csak engeded.
Angyalaid vigyáznak terád,
és elhoznak neked pár boldog órát.
Álmaid tengerén boldogan hajózhatsz,
Vágyaid szigetére be-be kukkantasz,
Tested egyszer csak csendre vár,
Az álmok, a vágyak sem kellenek már,
Csak a csend, a gondtalan pihenés.
Nyugodtan, békésen pihenhetsz,
hisz itt vagyok,
fogom a két kezed.

Álmodtam egy szép világot, Virágoskert volt és pompázott. Nap sütötte és friss harmat öntözte, Szép legyen, mire ébredsz reggelre. Illatával varázsoljon, Pompájával kápráztasson. Szeretetet vigyen a lelkedbe, Ragyogást a két szemedbe. Ne érezd a bánatot, Csak örömöt, mit hozott. Fordulj hát a fény felé. Hogy szép álmod legyen !

Túrmezei Erzsébet: Maradj a helyeden

Maradj a helyeden

ahol Isten látni akar!

Ő tudja mi használ, s mi fenyeget,

elrejt, ha kell, be is takar!

Maradj a posztodon! Ott a helyed.

Ha elfogadtad, amit ő ígért,

a legjobb dolog: hinni!

Az Ő szent lényét sérti a „miért”,

és a te Igéd: bízni!

Maradj a helyeden, ha fárasztó is,

és a feladat nehéz,

az Úr ismeri szíved titkait,

Ő rád szeretettel néz.

A világ csak kínoz és elárul,

fordítsd el tőle arcod!

Az Úr irgalmán szíved elámul,

csak Őt dicsérje hangod!

Krisztus Megváltód! Ő a Vezéred,

ha nehéz úton vezet,

tanítja az engedelmességet,

s életed boldog lehet!

Ő már előre kiválasztotta,

utad merre vezessen,

lépésről lépésre eléd hozza!

Te maradj a helyeden!

Addig vagy boldog amíg van aki szeret, aki a bajban megfogja a kezed.

És hogy milyen fontos is volt neked, csak akkor tudod meg ha már nincs veled.

Tudnálak Téged mindörökké szeretni, melletted bút, bánatot örökké feledni.

Nélküled céltalan életem, csak Te kellessz nekem ebben az életben!

Csodás reggelt kívánok ma neked
Boldogan ébredj, egész nap nevess
Ragyogjon rád a nap teljes sugarával
Melegét érezd mintha ott lennék nálad

Legyen az egész napod pihentető boldog
Szeressen ma mindenki, az arcod ragyogjon
A napvégére se múljon szikrázó boldogságod
Este ha pihenni mész szíved örömtől daloljon

Kívánom ezt neked a messze távolból
Érezd ezt az érzést minden napodon
Ha rám gondolsz én is érezhessem
Azt a meleget, amit majd te énfelém küldesz..

Mielőtt elalszol gondolj rám,s én rád gondolok,őrizd álmom míg én szépet álmodok.

Barátság

Barát az, ki melletted áll,
ha a porszemet a szél elhordta már,
Barát az ki mindig fogja a kezed,
akkor is ha az élet megvezet,
Barát az ki a barátod marad,
ha a szerencséd messzire szalad,
Barát az ki könnyeid letörli,
ha lelkedet a világ felőrli.

Megérteni egymást

"Megérteni egymást örömben, szenvedésben, segíteni ha csak egy szóval, egy gondolattal is, nagyobb művészet, mint végig barangolni a világot, gazdagnak lenni és szórni a pénzt. Mert lelkeink kincse talán a legnagyobb ajándék és legszebb öröm, amit egymásnak adhatunk, s amiért nem tudjuk elégszer mondani, hogy...KÖSZÖNÖM."

Tudod én akkor is szeretlek, amikor alszol
amikor nem gondolsz rám...
Tudod én akkor is szeretlek, amikor árnyék ül arcodon,
amikor azt gondolod: így nem mehet tovább...
Én akkor lehunyom szemem és azt a filmet nézem
ami az életünk.
Kimondott és kimondatlan mondatok
Én akkor is szeretlek, ha más úton jársz,
azon, melyen nincsenek táblák,
és nincs korlát a halálos kanyar előtt.
Az értetlenség szakadéka mellett vezet utunk,
s a csodákat nem fényképezi le helyettünk senki...
Valami kéne még, valamit kéne tenni.
De én akkor is szeretlek, ha néha fáj,
ha néha előbúj rejtekéből a magány a dögevő,
mely ott köröz néhány boldog pillanatunk felett.
Csak egy mosolyt hozzon a déli szél,
csak hosszabb legyen minden szerelmes éj...
Tartson tovább a szenvedély, mert akkor
húsodba marnám a jelet,
mely üzenetet hordoz: még minden lehet!
Szeress, mert adni kell, hogy kapj
Higgy imáidban, s ne vétkezz önmagad ellen...
Légy költő és légy színész. Játssz prédikátort
a pokol kapuja előtt.
Játssz szüzet, még ha ördögnek is kell táncod járnod...
Játssz nekem boldogságot!
Szeretlek akkor is, ha te magadat egész másképp látod.
Szeretlek akkor is, ha az életet, csak egy gazos
mellékvágányra várod...
Szeress kicsit jobban...
Szőkén és feketén szeretlek,
mint villám szeret a fülledt nyárba...
Mint kocsmaszagú ősz szeret az utolsó
napsugárba
Szeretlek akkor is, mikor alszol,
Szeretlek félve, haraggal,
szeretlek soha el nem múló halált hozó lázzal
SZERETLEK!

Koltay Gergely: Szeretlek...

Szeretlek, csak szeretlek.
A mennyben és a földön is, legyen szent a Te neved.
Mint mindennapi kenyerünket, úgy add magad nekem, most és máskor is.
Jöjjön el az én országom, ahol szerethetlek téged.
Hiába szeretsz mást, s ő is akar téged.
Legyen meg az akaratom itt lenn a földön, mert én szeretlek akkor is, ha nincs miért.
Ha már nem kell senki kölcsön.
Ha már tudják, ha már tudhatják mások is, és belehalok, tudom,
de mégis, de még akkor, mert szeretni kell lemondva,
szeretni kell várva, összekulcsolt testek izzadt nyomorával.
Pedig jó lenne úgy, ahogy szeretném én, jó lenne úgy, ahogy szeretnéd még.
Ne eresszük szerelmünk idő előtt sírba,
ne álljuk a gödör szélén, tehetetlen, sírva,
Pedig meg fogok halni, s te nem értettél semmit,
meg fogok halni, mert nem tudtam adni, nem tudtam adni
csak ennyit.
Nem tudtam mondani, amit kellett volna,
csak akartam élni, neked játszani, játszani, nem félni,
játszani neked a reggelt a nap első sugarával,
a reggelivel melyet ágyba hozok annak, ki kedvesem eljátsza.
Ahogy a földön, úgy a mennyben is,
te szeretsz mást, én szeretlek téged,
hogy engem fogsz szeretni, sohasem ígérted,
te nekem vagy, de ugyanúgy másnak,
Krisztusnak jó vagyok, de bohócnak gyáva.
Messze vagy, de legyek bárhol is, szeretlek,
Csak szeretlek, csak szeretlek akkor is,
még akkor is
Szeress vigyázva, ne szeress bántva,
Szeress, mert a látszatnak, könny lesz egyszer ára.
Borzas szerelmünket ki fésüli újra?
Hogyan jutunk a semmiből a mindeneken túlra?

Ámen...

A szeretet halkan, csendben osztogatja magát, nem halljuk, csak érezzük ki nem mondott szavát. Adja magát szülők által, érkezik baráttal, szerelemmé változik egy igaz, tiszta vággyal. Adhatja mindenki, megkaphatja bárki, nem is kell érte nagy dolgot csinálni. Elég az, ha hűségesen magunkba fogadjuk, és amikor úgy érezzük, máris továbbadjuk. Nem féltékeny, nem kérkedik, csendes, alázatos, ez, ami a szeretetben olyan csodálatos.

Szívedből szólj,s másoknak küldd el azt, Vidíts,taníts,s ha kell te nyújts vigaszt, Segítsd fel azt,ki előtted lent hever, Ápold a lelkét,mert többet érdemel. Ha megbántanak,-porold le lelkedet! Ne őrizgesd a vélt sérelmeket. Gyarlók vagyunk,s már túl érzékenyek. (Szótüskék szúrják az érző lelkeket.) Ha így teszel, lelked is felderül, A békesség madara a válladra ül. Szívedet boldog nyugalom járja át, És ezt az érzést másoknak add tovább.