A szeretteinkért való gyertyagyújtás november elsején meghitt és családi esemény, ahol az emlékezés és a lélek halhatatlanságába vetett hit a legfontosabb.
Sírkertek kapuja
Sírkertek kapuja sarkig ki van tárva,
A sok halott lélek a látogatót várja.
Jönnek az emberek nagy csokor virággal,
Lelkek táncot járnak őszi napsugárral.
Megcsillan a napfény egy-egy síremléken,
Szomorúság lappang emberek szívében.
Szeretteik sírját szépen kipucolják,
Bús emlékeiket egymásnak elmondják.
Minden ember kimegy most a temetőbe,
Ez a szép őszi nap nem megy veszendőbe.
Szeretetük jelét leteszik a sírra,
Bár csak átvehetném a fájdalmad, de az élet nem engedi meg.Bár csak sírhatnék helyetted, de a könnyeid a tiéd.
És bár csak belekiálthanám a fájdalmad a világba, de ezt csak te teheted meg.
Mindebben nem tudok segíteni.
De ha van valami,bármi, amiben segíthetek, tudod, hogy itt vagyon neked.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése