.: LETÖLTHETŐ KÖNYVEK

FEKETE ISTVÁN könyvei: Letölthetők: ITT

21 NAP, CSEND OLVASHATOD ITT ITT

A mezőgazdász, tehát nem irodalmár végzettségű Fekete István voltaképpen sohasem tudta pontosan meghatározni saját kisprózáinak műfaját. Feltétlenül fontosnak tartotta, hogy a valóságról írjon, de úgy, hogy az ettől elválaszthatatlannak hitt transzcendens élmény szavakkal is kifejezhető legyen. Ezeket a valóság határait és regisztereit egyaránt árnyaló próbálkozásokat feltehetően jobb híján olyan meséknek nevezte, amelyek inkább a létezés érzékfeletti élményére fogékony felnőttek figyelmére számítanak. Legpontosabban azzal definiálta efféle írásait, amikor egy alkalommal a tündéri realizmust nevezte követendő mintának. A későbbiekben pedig akkor állhatott mindehhez a legközelebb, amikor az önéletrajzi megszólalásait megtörtént meséknek mondta, melyekben nem fel-, hanem megidézője olyan eseményeknek, ahol az elbeszélő nem krónikás, hanem médium. Úgy mondta el ezeket az emlékezetében élő gyerekkori történeteket, ahogyan azok akár vele is megeshettek, képzelet és valóság észrevétlenül mosódik egybe bennük. Ha a megjelenésükkor még nem is tudatosult benne, a Csi című kötet állattörténetei is felnőtt mesék, a negyvenes évek közepétől azonban már így nevezte a hozzájuk hasonló írói elképzeléseit. Hányatott életének fordulatai miatt csak jó tizenöt esztendő múltán szánta el magát efféle ötleteinek megvalósítására. Nagy kedvvel dolgozott, hiszen 1961 és 1963 között egymás után papírra vetette A Tölgy, a 21 nap, a Hú, a Ci-Nyi, a Cönde és a Magánúton című, esetében kisregény hosszúságú szövegeket. Egyetlen könyvben kívánta megjelentetni őket, és nem rajta múlott, hogy a terve meghiúsult. (Ráadásul az utolsó írást kényszerűségből Csendre kellett átkeresztelnie.) Életműsorozatunk újabb kötete Fekete István felnőtt meséinek gyűjteménye, javított szöveggel és többé-kevésbé rekonstruálva a szerzői elképzelés Eredeti megjelenés éve: 1965.

A KOPPÁNYI AGA TESTAMENTUMA

Oglu aga, a koppányi vár ura párviadalban megöli Babocsai Gáspárt. László, a megölt magyar vitéz fia viadalra hívja ki Oglut. A halálra sebzett török tiszt utolsó perceiben békejobbot nyújt ellenfelének, és arra kéri, hogy leányát, Zsuzsát, akit magyar felesége szült, vegye gondozásba. Így kezdődik a romantikus elemekkel átszőtt történet, amely hitelesen mutatja be a fiatal olvasóknak a dunántúli végvári harcok hétköznapjait. Eredeti megjelenés éve: 1937.

BOGÁNCS OLVASHATÓ ITT

Fekete István regényének hőse Bogáncs, a filmről is ismert, hányatott életű juhászkutya. Bogáncs szülőhazája a puszta, az öreg Galamb Máté számadó birodalma, ahol a kis puli nagy becsületet szerez magának mint a falka terelője. Egy napon azonban nyoma vész…. Kalandos útja előbb egy cirkusz porondjára vezet: terelőkutyából rövidesen „csodakutya” lesz. De a dicsőség nem tart örökké, a kiskutyát ellopják, s egyre messzebb kerül a falkától, az otthontól, míg végre vándorútja visszakanyarodik a szülőföldhöz, s Bogáncs újra meghallja a kolomp hívó szavát. Megszökik ideiglenes tulajdonosától, hogy visszatérhessen egyetlen igazi, ősi gazdájához: az öreg juhászhoz. Eredeti megjelenés éve: 1957.

CSÍ OLVASHATÓ ITT ITT

Csí és Vit a fecskepár, akik Délre készülnek az ősz beköszöntével. Vit azonban megsérül így itthjon kell maradnia. Amíg a hideg télben fagyoskodik eljár egy beteg asszonyhoz, akinek egy kis örömöt csempész a napjaiba a kis fecske megjelenése tél derekán. Az első kiadás Csi címmel jelent meg. Eredeti megjelenés éve: 1940.

DERENGŐ HAJNAL

Az író regényében a természettel szoros közösségben élő madár s egy rabságba került mátyasmadár sorsát írja meg, a tőle megszokott líraisággal, a természet rejtett titkainak felfedésével. A háttérben egy dunántúli falu élete rejlik, amelyet megzavar, hogy szerelmi és családi drámáit világgá kiáltja az emberi beszédet eltanult madár. A sokáig hozzáférhetetlen regény 1945 óta most jelenik meg először, az író életművének tervezett teljes kiadása első köteteként.
Emberek között címmel is megjelent. Eredeti megjelenés éve: 1944.

HAJNAL BADÁNYBAN OLVASHATÓ ITT

Mélyen az erdőben húzódik meg a badányi vízimalom, amelyben két gyermek él a múlt század közepén, Panni, a molnár kislánya és Matyi, a szolgálatba szegődött árva molnárinas. Ahogy nőnek, szenvedélyes szerelem támad a két fiatal között, amely keresztezi a család házassági terveit. Hogyan küzdenek meg a fiatalok a boldogságukért: a gyilkosság gyanújával börtönbe csukott fiú, s az új erdészsegéddel tervezett házasság ellen tiltakozó lány. A természet fenséges panorámája környezi a fiatalok romantikus szerelmét, amelyet a tőle megszokott finom lírával rajzol meg az író. Eredeti megjelenés éve: 1942.

GYEPLŐ NÉLKÜL Olvasható ITT

Az író ajkai élményeit írja meg regényében, megrajzolja kedvenc állathőseit: Mackót, a hűséges őrzőkutyát és gonddal nevelt kölykeit. De hiteles képet kapunk egy nagybirtok, 6000 holdas uradalom életéről is. Az írónak a természet világán érzett örömét megkeseríti az uradalom gazdáinak mohósága, pazarlása, családi viszálykodása, a föld szeretetének hiánya. Eredeti megjelenés éve: 1947.

KARÁCSONYI LÁTOGATÓK OLVASHATÓ ITT

Olvadásszagú tavaszban hazalátogat szülőfalujába a már húsz éve távol élő író, és találkozik öreg dajkájával, Rozi nénivel. Régi húsvétok emléke kavarodik fel a múltból, nagy harangozások története, amikor a padlás résein át ájtatos vénasszonyokat riogatott a rosszcsont kölyök. A kezdő borkóstolók csodálatos élmények részesei a pinceszerben egy bátor és lehetetlen délutánon. Szépséges, ragyogó őszidőkön szárnyakat kap az elmenekült szúrt disznó, s a gazda meg a böllér meglöveti a vadásszal a szomszédék kocáját, a gazdasszony mélységes kétségbeesésére. Hogyan akadt össze nagymama kislánykorában Király Ferkóval, a környék leghíresebb betyárjával? Hogyan szerezte meg előnevét „Könyves” Berta Jancsi? Erről és még sok más érdekes és szívmelengetően szép, megható vagy vidám eseményről szól a híres író új novellagyűjteménye, amelyben csupa kötetben még napvilágot nem látott elbeszélés jelenik meg. Eredeti megjelenés éve: 1975.

KELE OLVASHATÓ ITT

Megsebesül egy gólya, nem tarthat a többiekkel Afrikába. Hogyan veszi gondjába az ember, hogyan szokik össze a háziállatokkal, hogyan vészeli át a telet, milyen ösztönöket ráz fel benne a tavasz és a nyár – ezt mondja el vonzóan és költőien Fekete István, a természeti világ és falusi élet avatott ismerője. Nemcsak a vadon élő és ősidők óta emberhez szelídült állatok találkozásáról van szó azonban. Nemcsak a házörző kutya, a csacsi és a ló meg a tehén tárgyalja meg életének apró-cseprő gondját és baját Kelével, a sérült szárnyú és következésképpen túlzottan érzékeny, szilajul gyanakvó gólyával. Itt az ember is a természet egészének szerves részeként él falusi környezetében. Az ötödik kiadásban megjelenő könyvet Csergezán Pál illusztrációi díszítik. Eredeti megjelenés éve: 1955.

KÉPZELET ÉS VALÓSÁG

Különleges kötetet vehet a kezébe a kedves Olvasó. A több mint harminc éve elhunyt író, Fekete István írásainak olyan válogatását jelentette meg a kiadó, amelyek könyvbe gyűjtve még nem jelentek meg. A már négy éve készülő bibliográfiai kutatások ismereteit használta fel a Szent Gellér Kiadó. Most először állíthatja bárki is hitelesen, hogy könyvben még meg nem jelent írások csokrát nyújtja át, olyan írásokat, amelyeket maga a szerzője is érdeklődéssel olvashatna, hiszen „ez az ember tud írni”! Csak a homályos raktárak mélyén megbúvó újságokat kellett leporolni, s a bennük rejlő írások úgy érintik meg lelkünket, mint a párás hajnalokon szálló távoli harangszó.

KITTEMBERG KÁLMÁN ÉLETE

„Az én célom a Kilima-Ndzsáró környékét és a magas régiókat még egyszer átkutatni, hogy azután Nyugat felé menjek” – idézi Fekete István minden idők legnagyobb Afrika-vadászát, Kittenberger Kálmánt. A regényes életrajz majd harminc év kalandjait beszéli el a vadász naplójegyzetei, valamint személyes visszaemlékezései alapján, ilyenformán: „A Lettima-hegyek alól, súlyosan megsebesülve, tizenkét nehéz és sok apró sebtől és nagy vérveszteségtől elgyengülve hoztak a másszaiak Mosiba. Június 11-én reggel leütött egy oroszlán. Mindez nem történt volna, ha puskám a második lövésre nem mond csütörtököt, midőn a meglőtt oroszlán támadott, és közelre kellett várnom, mert a magas fűben nem láttam. Irtózatos küzdelem volt ez, és senki sem volt a közelben. Végre bal kezemmel elkaptam a nyelvét, s azt erősen megrántottam. Ez a bestiát annyira zavarba ejtette, hogy volt időm a rossz patront kirántani, ismételni, s az ellenfelemet szembe lőni”. Eredeti megjelenés éve: 1962.

LUTRA OLVASHATÓ ITT ITT ITT

Lutra, a pompás vidralegény, elhagyja vízalatti otthonát, kalandos vándorútra indul s bekerül az emberi környezetbe. A magányos vidra találkozása a civilizált világgal, Fekete István egyik legnagyobb írói remeklése. Megismerjük a kötetből Lutra eredeti környezetét is, a folyók, tavak, nádasok állatvilágát. Az író népszerű állatregénye hosszabb idő után kerül ismét az olvasók kezébe. Eredeti megjelenés éve: 1955. A film

ŐSZI VÁSÁR OLVASHATÓ ITT

Az Őszi vásár, az író, Fekete István által összeállított novelláskötet. A könyv Gölle című nagyobbik fele a gyermekkort idézi, egy apró konfliktusaival együtt is boldog gyermekvilágot, a történetek első személyben mesélő gyermekhőse tökéletes zavartalanságban él együtt a természettel. Az Erdő-mező című második rész novelláiban a természet elevenedik meg, a fák, füvek és állatok világa. Eredeti megjelenés éve: 1962.

RÉGI KARÁCSONY

Részlet Sinkó Ferenc utószavából: „Varázslatos az Ő világa. A szegénység és a szépség betlehemi csillaga ragyogja be útjait, tájékait, a nádtetős házak fehér falait, még a kamrákat és az istállókat is. Az angyalok éneke hol hallhatóbban, hol halkabban, de szüntelenül szól visszhang és kíséret gyanánt a természet minden hangja, nesze, s minden emberi szó mögött.” Eredeti megjelenés éve: 1994.

TÜSKEVÁR OLVASHATÓ ITT

Vár volt állítólag valamikor, de akkor még sziget is. Akkor még odáig ért a Balaton, de a patakok telehordták iszappal a nagy öblöt; bizonyos, hogy Tüskevár körül most már sekély a víz és nádas az egész. Az ifjúsági irodalomban klasszikussá lett regény felejthetetlenül ábrázolja Tutajos és Bütyök, azaz Ladó Gyula Lajos és Pondoray Béla nyári vakációját a Balaton víziparadicsomában. Ez a nyár sok mindenre megtanítja, kiműveli, útbaigazítja őket és az olvasóval együtt fedezik fel a természetes életmód emberformáló, de néha kegyetlen törvényeit. El lehet mesélni egy nyarat, de egészen sehogy sem lehet elmondani – vallja a szerző; az idő múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság azonban nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság… amint a Tüskevár is örök olvasmány marad minden korosztály számára. Eredeti megjelenés éve: 1957. A film

TÉLI BEREK OLVASHATÓ ITT

Fekete István Tüskevárának olvasói bizonyára emlékeznek még Tutajos és Bütyök – becsületes nevükön Ladó Gyula Lajos és Pondoray Béla hetedik osztályos tanulók – vakációjának történetére. István bácsi, az állami gazdaság agronómusa szeretné szívóssá edzeni elkényeztetett unokaöccsét, ezért Matula Gergelyt bízza meg a fiúk nevelésével. A berekbeli élet lefarag minden nagyzolást és nyegleséget a két pesti kamaszról, és Tutajos, elbúcsúzva a nyártól, Matula véleménye szerint is „felsőbb osztályba léphet”. Ez a felsőbb osztály a „téli berek”, amely teljes szépségében tárul fel Matula két védence előtt. A szabadjára engedett fiúk önként vállalt fegyelemmel kerülik ki a vadász-halász élet buktatóit, s mire véget ér a vakáció, Matula két egész ember, két komoly fiatal férfi kezét szorítja meg búcsúzóul. Eredeti megjelenés éve: 1959.

VUK OLVASHATÓ ITT

Talán nem túlzás azt állítani, hogy Magyarországon nincs olyan gyerek vagy felnőtt, aki ne ismerné Vuk történetét. A rókakölyök nyolcadmagával jön világra, azonban nem sokáig élvezheti a tóparti rókavár nyugalmát, és szülei gondoskodását. Megjelenik a színen a Simabőrű és vadászkutyái, Vuk pedig elveszti szüleit és testvéreit. A kis vöröst nagybátyja, a magányos Karak veszi pártfogásába, és megtanítja a kölyköt a vadászat és a szabad élet minden fortélyára. Eredeti megjelenés éve: 1965.

ZSELLÉREK OLVASHATOD ITT

1945 óta a tiltott könyvek listáján szerepelt, elsősorban a Tanácsköztársaság kritikus ábrázolása miatt. A regényre valóban erősen hatott a két világháború közti korszak szemlélete. A kötet a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda pályázatán első díjat nyert. A Zsellérek cím valójában nem a falusi nincstelenek rétegét jelenti, hanem családnév, ha némiképp jelképes is, a falusi módosabb gazdák szemszögéből ábrázolja a társadalmat. A regény kétségtelenül Fekete István talán legjobb írása, azzá teszi a szándék naivságában is nemes tisztasága, szemléleti frissessége, az induló tehetség duzzadó ereje, a föld, a mezők, a paraszt iránti megrendítő szeretete. Mint Fekete István szinte minden írása, a természet óvásától az állat és ember mély érzelmi közösségének felfedezéséig, egyre aktuálisabb, akárcsak ebben a művében a falu összefogásának, megújulásának próféciája. A regény főhőse így választja friss jogi diplomával a zsebében a gabonakereskedő hivatását. S a mindig szemérmes írónál ez a regény, mint a falu fölé hajló szőlőhegy az erjedő must illatával, megtelik az egyetemista fiú és a még fiatal özvegy szerelmének beteljesülésével. Eredeti megjelenés éve: 1939.

BALLAGÓ IDŐ

„Közel jött hozzám a város, szinte rám telepedett erőszakos nagyságával, színével, szagával, kissé idegenes nyelvével is, de a szülőfalumat el nem nyomhatta, meg nem sérthette, még csak nem is homályosíthatta el sem akkor, sem később, és azóta sem soha. Tudom, hogy Gölle azóta megváltozott formájában, szokásaiban és bizonyára nyelvében is, de az a falum, amelyben én születtem, a nagy béke zsúpos házainak sora, az emberek szíve, a Kácsalja és a Cönde, a templom és a temető meg nem változhattak soha, mert emlékeim lelkében őrzöm őket, s ez a lélek örökkévaló.” Fekete István önéletrajzi regényében gyermek- és ifjúkorát eleveníti fel láttató erővel, az egymásra toluló emlékek látszólag szeszélyes, de mindig a cél irányába igazodó rendjét követve. A Ballagó idő messze túlmutat a megélt eseményeken: bevezet az író különös hangulatokkal teli világába, beavat megérzéseibe, legbensőbb titkaiba – fénykép is a kötet mindazokról, akik emberségét formálták. Eredeti megjelenés éve: 1970.

Letölthető mind : ITT

MAGASLES OLVASHATOD ITT

1937 óta, mikor első nagyobb műve, A koppányi aga testamentuma megjelent, Fekete István az ifjúság legnépszerűbb írói közé tartozott mindig. Állatokról szóló történetei, a Csí, a Kele, a Lutra, a Bogáncs és a többiek szinte minden magyar korosztály számára ismertté tették nevét, még azokban az 50-es években is, amikor háttérbe szorították. Magasles című könyvét azonban senki sem olvashatta. Ez ugyanis befejezetlen maradt. A kéziratot az íróhoz igen közel álló író-tudós-tanár, Nagy Domokos Imre folytatta és fejezte be, úgy beleélve magát bérmaapja stílusába, hogy az olvasó észre sem veszi a „váltást”. A könyveivel és vadászírói munkásságával önállóan is hírnevet szerzett Nagy Domokos Imre méltó lezárást adott ebben a sajátos könyvben Fekete István gazdag, a természet szeretetével és bölcs emberismerettel átszőtt életművének.

A HÁROM UHU OLVASHATOD ITT

A MAGAM ERDEIBN OLVASHATÓD ITT

AZ ERDŐ ÉDREDÉSE OLVASHATOD ITT

BÚCSÚ OLVASHATÓ ITT

EGY SZEM KUKORICA OLVASHATÓD ITT

EMBERPOR OLVASHATÓ ITT

ERDEI ÚTAKON OLVASHATÓD ITT

ESŐ OLVASHATÓ ITT

FÉSZEKRABLÁS OLVASHATOD ITT

HÁROM UHU és más történetek OLVASHATÓ   ITT

HÚ OLVASHATÓ ITT

KÖD OLVASHTOD ITT

MATULA ÉS EGYEBEK OLVASHATÓ ITT

ÖREG NAPTÁR OLVASHATOD ITT   ITT

ÖREG ÚTAKON OLVASHATOD ITT

SÁRGARÉZ PATKÓK OLVASHATÓ ITT

SZÁMADÁS OLVASHATÓ ITT

TOJÁSHÉJDARABKÁK OLVASHATOD ITT

TŰZ MELLETT OLVASHATOD ITT

FÜVESKÖNYVE, ALMÁRIUM Részlet:   ITT ITT

ÉLETRAJZA
Fekete István ( 1900 - 1970 )

1900. január 25-én született a Somogy megyei Göllén
1917 besorozzák;
1918 tavaszán hadiérettségit tesz, majd Gödöllőre kerül tartalékos tiszti iskolába, a háború végéig káplárként szolgál
1923-24 a Debreceni Gazdasági Akadémián, majd Magyaróváron jár egyetemre
1926 mezőgazdászként Bakócán, gróf Mailáth György birtokán áll munkába
1929 megházasodik; Ajkán kap állást vezető gazdatisztként
1936 a Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatának első díját kapja A koppányi aga testamentuma

című első regényével
1940 a Kisfaludy Társaság tagja
1945-49 a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozik a kommunista hatalomváltásig
1951 nehéz évek; végül kunszentmártonban kap tanári állást
1970 Budapesten érte a halál

Főbb díjai: 1960 József Attila-díj

Budapest, 1970. június 23.) Író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.[2]

Tartalomjegyzék

Beõ õz
Csuvik kuvik
Kráó gém
Szi kígyó
Bruku galamb
Gege liba
Kró holló
Szú sün
Cin egér
Hu bagoly
Kurri kakas
Tás kacsa
Citér cinke
Kakat fácán
Lutra vidra
Tecs szarka
Csám disznó
Kalán nyúl
Mu marha
Toró vetési varjú
Csett gébics
Karak róka
Nerr karvaly
Uhu uhu
Csi fecske
Karr kabasólyom
Nyaú macska
Unka béka
Csirik menyét
Kele gólya
Paták ló
Vahur kutya
Csisz denevér
Killi héja
Pi ürge
Zu bogár
Csuri veréb
Kiõ ölyv
Rá szürkevarjú
Csusz gyík
Kiz patkány
Suó vándorsólyom

ifjú Fekete István

Vuk újra otthon olvasható ITT

Fekete István képeken