2011. január 27., csütörtök



Amikor elveszítelek Téged, mintha meghalnék,
s, mikor visszatérsz, olyan, mintha újjászületnék.
Én akkor olyan boldog vagyok, és úgy érzem,
hogy veled, teljesen új szárnyakra kap a szívem.

Olyan vagy, mint egy tündöklő csillag az éjben,
a nap ragyogása, mi visszaköszön a víz tükrében.
Mint egy hajnali harmatcsepp a kiszáradt réten,
és minden egyes lépteidet, a szívemben érzem.

Érzem, ahogy közeledsz felém, s befogad a szívem,
bár éget, borzongat, lüktet, tudom ez már szerelem.
El kell fogadnom, hogy a szerelem fáj, és gyötrelmes,
hiszen nem minden percben gyönyörű, és kellemes.

Amikor napokig eltűnsz, hiányzol, és rossz nélküled,
de nem kérdem merre jártál, hisz visszahoz a szíved.
Ahogy közeledsz felém, és amikor meglátlak Téged,
a szívemben érezlek, és tudom már, hogy újra élek.

Írta: psylady



1 megjegyzés:

  1. Szia Marcsika nézz be hozzám légyszives van valami nálam Neked:)

    http://ancsitello.blogspot.com oldalon

    VálaszTörlés