2010. november 22., hétfő

Sír versek



"Az Ő szíve megpihent a miénk vérzik,
a halál fájdalmát csak az élők érzik"    Árész

Elfáradtál az élet tengerén
Pihenj csendben a föld lágy ölén.
"Ha ránézünk sírodnak kövére
Szorgalmas munkádnak e sir lett a bére"
Béke poraikra
Istenünk kérünk vedd helyettünk oltalmadba őt
Tárd ki kapudat, nyugodni vágyó lelke előtt
Küzdelem és szenvedés volt az életünk
Legyen nyugodt csendes pihenésünk
Emléked szívünkben örökké élni fog
"Elmentél életed legszebb korában
Itt hagytál bennünket bús árvaságban"

Küzdelem volt életünk
Fogadd be lelkünk
Ó mennyben Istenünk.
"Még most is hallom a hangodat
érzem kezed, hogy most is simogat"
Az Úr énnekem őriző pásztorom
 
A jó szülőket feledni nem lehet
Míg élünk ide hív a szeretet.
Egy tragikus pillanat ölte meg szívedet
Amely nem ismert mást csak a szeretetet
Tetted - rendkívüli - mert a hivatás felelőssége
az életösztönt is legyőzte!"
Amíg éltek értünk küzdöttek
Amíg élünk nem felejtjük tettüket
 
Megpihenni tértem, éltem alkonyán
Örök nyugalmat adj nekem jó atyám.
Az nem hal meg kit eltemetnek
Csak az hal meg kit elfelednek

"Boldogok, akiknek szívük tiszta:
mert ők az Istent meglátják..."
                              - Máté 5:6. -
"Fehér galamb szállj a fiunk fejfájára
A fájó szívű szülők helyett
Te vigyázz az ő álmára"
"Kis szívednek gyors lüktetése
Rövid kis életednek lett befejezése"

"Olyanok voltunk mi is mint ti
Olyanok lesztek majd Ti is mint Mi"
                          "...Por és Hamu..."

Mint vadra a vadász ki lesben áll.
Úgy rabolt el tőlem orvul a halál.

"Bánatunk végtelen, mert itt hagytál
bennünket hirtelen"
Emléked szívünkben örökké élni fog
"Drága szép emléked örökké közöttünk él"
Nehéz - e kő, de nehezebb a bánat
Mely szívére borult az egész családra.
"Pihenj csendesen"
Szívük nemes volt, kezük dolgos
Életük nehéz volt, álmuk legyen boldog.
Csak az hal meg, akit elfelednek
Örökké él kit nagyon szeretnek.




"Kinek gyermekét nem fedi sírhalom,
Az nem tudja mi az igazi fájdalom"
Nem okozott nekünk csak egyszer bánatot
Elment fiatalon, fehéren
S fekete gyászt hagyott
Miért szakított bimbót a halál
Mikor hervadt virágot is talál
Bimbó voltál édes kis gyermekünk
Mikor a halál elrabolt tőlünk
Angyal lettél ez az egy vigaszunk
Imádkozzál érettünk, korán letört virágunk.
"Fiatal életed elvették tőlünk
De a lelked velünk maradt. Szeretteid"
Ó kegyetlen halál
Miért vittél bimbót
Mikor hervadt rózsát is találsz.
Miért vett bimbót a halál
Amikor hervadt rózsát is talál
Reményünk csillagát fedi - e sírhalom
Emlék keresztje rá szülői fájdalom
"Korán szakított le az élet vihara
Mint rózsabimbót nyílása kezdetén!"

"Ifjan életed tavaszán szálltál sötét sírba
Szerető Szüleid bánatban itt hagyva"

Távozásod örökre összetörte szívünk,
Mert rajongva szerettünk drága gyermekünk.

Te voltál a szemünk fénye csillaga
Jézuskának kicsi kis angyala.
"Életed hajnalán letört a halál
Ejtsen könnyet érted, ki e sírnál megáll"





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése